Biograd na moru a zadari riviéra egyik szép fekvésű városkája, mely a vitorlázók mekkájaként is emlegetett varázslatos Kornati szigetcsoporttal átellenben található. A legenda szerint a Kornati szigeteket a tenger szépségének ihletése nyomán teremtették az istenek - amely minden bizonnyal érvényes Biogradra is. Nem véletlen, hogy ez a ma számos értékes műemléket őrző kisváros évszázadokon át a horvát királyok koronázóvárosa volt.

Biograd na moru egy Paąman szigetre néző félszigeten fekszik, melytől egy szörfözésre is kiváló, hosszú tengercsatorna választja el. Aktívabb pihenésre vágyók számára kimondottan ajánlju ezt a számos vonzó sportolási lehetőséget kínáló nyaralóhelyet, ahol többek között egy 2o pályás teniszcentrum várja az érdeklődőket.

©ibenik arculatát a megkapó természeti környezet és a patinás történelmi múlt csodás összjátéka határozza meg. A város legfőbb nevezetessége az ország legkiemelkedőbb reneszánsz műemlékeként számontartott Szent Jakab székesegyház, amelynek remekbeszabott építménye valamennyi turistát ámultba ejt.

A horvát történelemben fontos szerepet játszó város ráadásul páratlanul szép természeti környezettel is büszkélkedhet: a tenger felől számtalan kis szigetecske övezi ©ibeniket, a szárazföld felől pedig szinte egy karnyújtásnyira ott a fantasztikusan szép Krka Nemzeti Park.

©ibenik környékén nyaralva unatkozásra garantáltan nem lesz idő – a város kulturális múltja, hagyományai, csodás természeti környezete és lakóinak vendégszeretete minderre nem hagy teret! Szállodáit az utóbbi években egymás után újították fel, így a város színvonalas szálláslehetőségeket kínál minden látogatónak. A strand és a városnézés között pedig hangulatos vendéglőkben, konobákban, kávézókban, esténként pedig zenés-táncos helyeken diszkókban múlathatjuk az időt. A sok városnézés közé feltétlenül tervezzünk be egy egész napos kirándulást a páratlanul szép Krka-vízesésekhez – időzzünk el a Krka folyó legimpozánsabb vízesése, a lenyűgöző erővel alázúduló Skradinski buk mellett, utána pedig hajózzunk fel a nemzeti park szervezte kishajótúra keretében a folyó felső szakaszán található Visovac-szigeten épült ferences kolostorhoz.

Primosten:

A Sibenik és Trogir között található, kis szigeten lévő dombon elterülő festői városka közkedvelt turistacélpont a horvátok, és a magyarok körében is. A hajdan volt halászfalu mára a nyaralók paradicsoma lett, igazi miniatűr kincsnek számít. Ez az Adria egyik legszebb kisvárosa, óvárosában a szűk utcák sármja csábítja az ide utazókat. Romantikus sétányai, és partszakaszai rengeteg szerelmest is ide csábítnak. Híres a várostól 3 km-re délre található hatalmas (18,4 hektáros), és gyönyörű szőlőültetvényeiről, amelyekről egy fotó az ENSZ new yorki központjában is fel van függesztve a falra. Az ültetvények az UNESCO Világörökségek várólistáján szerepelnek. A szőlőültetvényekből persze remek bor is lesz: a híres helyi vörösbor, a Babic megkóstolása mindenki számára melegen ajánlott. Minden nyáron szamárversenyt is tartanak itt. Primosten legnagyobb strandja a Raduca, és kisebb része a Mala Raduca. A kavicsos, fenyőerdővel övezett, kék zászlós strandokat Horvátország 10 leggyönyörűbb tengerpartja közé választottak. Primostenben található Dalmácia legnagyobb diszkója, a Club Aurora.

Rogoznica:

Rogoznica Sibeniktől 25 km-re délre, Primosten közelében fekszik. Nyugalmat és csendet garantáló kisebb település, postával, orvosi rendelővel és élelmiszerbolttal, melyek a széles partmenti úton találhatók. Ideális célpont a családi és baráti kör nyaralásához. Vitorlázók és jachtosok is szívesen látogatják a környékét, mivel a közeli Frapa az Adria egyik legszebb kikötőjeként ismert. Rogoznica strandjai túlnyomóan kavicsosak, helyenként sziklásak, a parttól nem messze árnyas fenyvesek húzódnak. A helybéliek hagyományosan halászatból élnek, ezért friss halat általában nem gond beszerezni. Augusztus folyamán mozgalmas népünnepélyeken vehetnek részt az idelátogatók (Halászok éjszakája, Rogoznicai éjszaka),melyeket gyakran látogatnak a környező nagyvárosokban lakók is (Split, Sibenik). Rogoznica erősen tagolt partvidéke kiváló terep a vízisportokhoz, a sok kis eldugott öböl pedig paradicsomi strandolást ígér.

Dél-Dalmácia

Split: A 221 000 lakosú Split Horvátország második legfontosabb városa, a horvát tengerpart legnagyobb városa, valamint közép-Dalmácia szíve, igazgatási és gazdasági központja. Split egyike Horvátország legnagyobb demográfiai növekedési arányt produkáló városainak. A Split-öböl partjait is magába foglaló félszigeten és az azt övező dombokon elterülő várost északról a 780 m magas Kozjak, keletről az 1330 métert is elérő Mosor-hegy védelmezi. A mediterrán klímájú Split Európa egyik legnaposabb helye. Naponta átlagosan 7 órát süt a nap, de ez a szám július folyamán elérheti a 12 órát is. A meleg tengeri áramlatoknak köszönhetően a fürdőszezon májustól szeptemberig tart. Az 1700 éves tradícióval büszkélkedő város éghajlatának, csodás partvidékének és római kori műemlékeinek köszönhetően a horvátországi nyaralóhelyek között kitüntetett figyelmet érdemel. Split, nagy városként, az éjszakai életbe magukat aktívan belevetni akaró fiataloknak, és idősebbeknek sem fog csalódást okozni.

A közép-dalmáciai Omią a Split és Makarska közötti impresszív partszakaszon található, egyes részei pedig benyúlnak a Cetina hegyi folyócska vadregényes kanyonjába. A városka már a középkorban is nagy ismertségnek örvendett - igaz, ezt jórészt a hírhedt és messze földön rettegett helybéli kalózoknak köszönhette…

Napjainkra az omiąi riviéra igen látogatott nyaralóhellyé nőtte ki magát, ahol mintegy 35 km hosszú, kiváló fürdési lehetőségekkel csábító tengerpart, és jópár festői kis halászfalu fogadja a pihenni vágyókat. A mindenre elszánt egykori kalózokról pedig jobbára csak a híres helyi férfikórusok (a klapák) dalaiban hallhatunk….

Trogir:

Splittől 27 km-re a Kastelanski-öböl végénél fekvő kisváros és kikötő. A város tulajdonképpen egy kis szigeten fekszik Ciovo-sziget és a szárazföld között. Környékén számos festői öböl található.

Az óváros a 13. és 15. század között épített városfalakon belül alakult ki. Védelmi rendszerének fő részei a Kamerlengo citadella és a Szent Márk torony. A Kamerlengo citadella a sziget délnyugati részén áll, mai formáját a 15. században nyerte el. Délebbre áll a Szent Márk torony, szintén 15 . századi építmény. A két építmény között a francia megszállás alatt épített klasszicista stílusú gloriett áll.

Baska Voda:

Baąka Voda modern turisztikai központ az attraktív makarskai tengerparton. Több kilométer hosszú kavicsos strandjáról ismert, amelyet sűrű fenyőerdő vesz körül. Az egykori halászfalut, amely mindössze 10 km-re esik Makarskatól, az ókor óta lakják. A tenger természetes szépségének és a Biokovo hegy (a hegymászók és botanikusok ismert úticélja) alatti fekvésének köszönhetően, Baąka Voda olyan turisztikai úticéllá fejlődött, ahol gazdag a vendéglátóipari- és szállodai ajánlat, valamint a magánszobák és apartmanok ajánlata az Ön kellemes családi nyaralása érdekében. A tengeren, a napon és a természeten kívül, Baąka Voda különböző kulturális és szórakoztató programokat kínál vendégeinek, valamint számos hagyományos népi és vallási ünnepélyt, azok számára viszont, akik az aktív nyaralást kedvelik, a sportok közül a következőket ajánljuk: tenísz, labdarúgás, kézilabda, asztalitenísz, minigolf, halászás, búvárkodás vagy a vitorlázás. A vendéglátóipari objektumok, borpincék, éttermek, bárok, teraszok, ahol élő zene szól és diszkók egész éjjel szórakozási lehetőséget nyújtanak mindenki számára,

Makarska:

Az Omistól kb. 30 km-re, Splittől 60 km-re lévő, két félsziget által határolt, igen szépséges Makarska a méltán híres makarskai riviéra központja, amely riviérán, fővárosán kívül, még számos csodálatosan szép, lenyűgöző stranddal rendelkező kisváros (Baska Voda, Gradac, stb.) fekszik. Makarska városa igen népszerű turistacélpontnak számít, amelyhez hozzájárul a lenyűgöző a Biokovo-hegy közelsége, óvárosa, szűk utcákkal, virág- és gyümölcspiaca, pálmafás promenádja, az itt tapasztalható mediterrán életstílus, és persze fehér tengerpartja, amely szép kontrasztot alkot az azúrkék tengerrel. A város igen régóta lakott, a 4. századi, rómaiaktól származó maradványokat is feltártak, de már jóval előtte éltek itt emberek. A horvát törzsek a 7. században telepedtek itt le, majd Makarska a velenciek, és később a törökök fennhatósága alá került. Később a velenceiek visszafoglalták, és 1687-ig a Velencei Köztársaság része volt a város, akik uralmát osztrákok, franciák, majd ismét az Osztrák-Magyar Monarchia vette át. 1865. október 24.-től, Dalmácia több más városához hasonlóan, Makarska is horvát kézbe került. 1914-ben, az első szálloda megépítésével kezdetét vette a mai napig virágzó makarskai turizmus.

Makarska mindenkinek nyújt valamit: a fiatalok három diszkóból választhatnak, ezeken kívül számos bár, kocsma, és kávézó az éjszakai szórakozás eszközei. Az egészséges életmódot kedvelők mekkája is a város: számos sportpályája lehetőséget ad rengeteg sport kipróbálására úgy a földön, mint a vízen, valamint egy hegyi túra, a Biokovo-hegy friss levegőjével, és csendjével igazi feltöltődést ad. A Biokovo-hegyen ritka növényekkel, és érdekes geológiai formákkal is lehet találkozni, és a kilátása is lenyűgöző. Makarskának nyaranként a kulturális programok is részei, júliusban és augusztusban a makarskai kulturális nyár drámai, és zenei programokat kínál. 

Dubrovnik:

A Horvátország legdélebbi csücskében, Dalmáciában található város talán Horvátország leggyönyörűbb városa, és a világ egyik legszebb üdülőhelye, óvárosa 1994 óta a Világörökség része. Gyönyörű házacskái, és kristálytiszta, mélykék tengere rabul ejti az ide érkezőket. Dubrovnikot az Adria gyöngyének is nevezik ; a város a horvát nyelv, és irodalom központja, számos híres író szülőhelye. földi paradicsomot több pokoli katasztrófa is érte. Egy 1667-es földrengés, és a délszláv háború is komoly károkat okozott a városban, de a földrengés után a teljesen lerombolt várost újjáépítették, és szerencsére a háború pusztításainak nyomát is eltüntették mára. Legutóbb pedig 2007. augusztusában, egy súlyos erdőtűz veszélyeztette az óvárost, de a tűzoltók megfeszített munkájának köszönhetően a tűzvész csupán Dubrovnik peremkerületeiben okozott jelentős károkat, ahol több nyaralóház is leégett. Dubrovnikot a 7. században, Ragusa néven alapították, ekkor a Bizánci Birodalomhoz tartozott, majd a Magyar Királyság, Velence, Franciaország, Jugoszlávia fennhatósága alá került. A horvát függetlenség kivívása óta Horvátország része.

1950 óta minden évben júliusban és augusztusban  rendezik a Dubrovniki Nyári Fesztivált. Ennek keretében színházi-, folkról-, és táncelőadások, (főleg komolyzenei) koncertek, balettek, és operák szórakoztatják az itt nyaralókat. A Dubrovniki Nyári Fesztivált Horvátország legjobb, és legreprezentatívabb nyári kulturális fesztiváljának tartják. A fesztivál számos előadását hangulatos helyszíneken, pl. a Bokar-erődben, vagy a Minceta-erődben tartják.

Cavtat:

Cavtat  a Dél-Adria egyik legidillibb kisvárosa Dubrovnik közelében, a Rat-félsziget déli lankáin húzódik. Az ókorban alapított és akkoriban Epidaurum néven emlegetett település napjainkban Horvátország legdélibb régiója, Konavle idegenforgalmi és kulturális központja. Mesés strandjaival, luxusszállodáival és a helybéliek által gondosan megõrzött, mindennapi hagyományaival Önt is várja ez a kedves kis mediterrán város.