Kvarner

A Kvarner-öböl térsége rendelkezik a legnagyobb idegenforgalmi hagyományokkal Horvátországban, ezért bármely várost is keresik fel, érezni fogják a belőle áradó tradíciót, amely évről-évre egyre több látogatót vonz. A kellemes időjárás a mediterrán és a kontinentális éghajlat találkozásának köszönhető, ezért láthatunk errefelé gyakran sűrű fenyőerdőket, de jut elegendő napfény a strandolásra és napozásra is. A Kvarner-öböl térsége földrajzilag az Isztriai-félsziget folytatása.

Két részből áll, ezek a szigeteket is magába foglaló tengerpart, illetve a hegyekkel tarkított szárazföld. A több mint 150 éves hagyománnyal rendelkező elit- és gyógyturizmus, leginkább a térség különleges klímájának köszönheti népszerűségét. Az olyan előkelő települések, mint Opatija, Lovran vagy Ičići még a legigényesebb vendégeket is lenyűgözik, míg a karnevál városaként is emlegetett Rijeka egész évben számos szórakozási lehetőséget tartogat. A vitorlázás szerelmeseit nyolc jachtkikötő várja, az aktív kikapcsolódásra vágyók pedig a hegymászás, a kerékpározás, a motocross, illetve a horgászat és a vadászat közül választhatnak.

A Kvarner-öböl térségében szinte egész évben tart az idegenforgalmi szezon. Itt mindenkit szívesen látnak a különböző helyi rendezvényeken, így Önök is részt vehetnek a karneváli felvonulásokon, a hagyományos spárgaszedésen vagy halászaton, de érdemes kipróbálni az újabban egyre népszerűbb wellness szolgáltatásokat is. Mindez arra fogja ösztönözni Önöket, hogy újra visszatérjenek ide.

 
Rijekából indul az Adria főút, amely Spliten keresztül egészen Dubrovnikig vezet.

Kvarner az igényes túristák uticélja, akik értékelni tudják a minőségi idegenforgalmi szolgáltatásokat. Említésre méltóak a  természeti szépségek, a városkák vonzereje. Elegendő kimondani ezt a nevet: Opatija (Abbázia). Régi, előkelő nyaralóhely, mely szépségével már a múlt században vonzotta a híres, gazdag vendégeket, és amely ma is a horvát turisztikai történetírás homlokterében van. A Krk sziget, amelyet híd köt össze a szárazfölddel,

világviszonylatban is párját ritkítja. Egyesek arany szigetnek, mások zöld szigetnek nevezik Krk-t.     Bringával a Krk szigeten: Horvátország felfedezése kerékpárral is csodálatos. Főleg ha van kiépített kerékpárút! Krk, a horvát Adria egyik legnagyobb szigete, amely sok tekintetben egyedülálló. Nagy hibát követnek el azok, akik itt tartózkodásuk ideje alatt nem mozdulnak ki, lévén a sziget igen gazdag látnivalókban, melyeket akár már kerékpárral is felfedezhetünk. A 400 km2 területű és 68 települést számláló Krk legmagasabb pontja az 569 méteres Obzova-csúcs. Tekintettel a szigeten lévő látnivalók széles palettájára, a végéhez közeledik a mintegy 130 km összhosszúságú bicikliút kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy két keréken járjuk be a sziget településeit. A „Szigeti transzverz" nevű út valójában a már meglévő szigeti gyalogos-kerékpár útvonalak összekapcsolása, melyek plusz rendbetételével, összehangolásával, jelzésekkel történő ellátásával és a térképen GPS-sel történő feltüntetésével egy igen kellemes kerékpárútvonalat ad ki. A bicikliútvonal nagyrészt Krk legattraktívabb vidékein át vezet: az érintetlen tájakon, melyek közelében számos kulturális- történelmi műemlék és régészeti lelőhely található. Krk egyébként természeti értékekben, barlangokban és hasadékokban is gazdag, itt van például a Dobrinjénél megbúvó Biserujka barlang. A sziget partja csipkézett, számos rejtett kis öböl, homokos partszakasz várja a fürdőzőket, melyek közül külön említést érdemel a gyógyiszapjáról is híres Soline-öböl. A szigeten két tó - a Jezero és a Ponikva - található és három folyó - a Veli, azaz a Dobrinjski potok, a Vretenica és a Vela Rika - is csörgedezik. Különleges látnivalónak számít a fakókeselyűknek otthont adó két madártani rezervátum: a Krk tőszomszédságában lévő Prvić-szigetecske, valamint a sziget észak-keleti sziklás része.                                                 Városok

 Rijeka:

Az ország harmadik legnagyobb városa egyúttal Horvátország legnagyobb kikötője: áruforgalma jelentős és a tengerrel nem rendelkező környező országok szabadkikötője is. A személyforgalomban a gyorshajók és expresszhajók központja. Stratégiai közlekedési csomópont, vasútvonal köti össze Zágrábbal, Budapesttel, Ljubljanával, Trieszttel.

Fiume fontos iparváros: hajógyár, olajfinomító működik itt. Innen indul az Adria-kőolajvezeték, es emellett a szárazföldi közlekedés központja is, a vasútvonalak centruma

 

 

Crikvenica:

A 7121 lakosú, Fiumétől 30 km-re, délkeletre található Crikvenica a Kvarner-öböl egyik legszebb települése, igen szép tengerparttal. Strandjai főleg aprókavicsosak, közülük több kék zászlós is. Klímája kifejezetten kellemes, a nyári hőmérséklet viszonylag enyhe, az átlaghőmérséklet 23-24 fok körül van. Mivel Crikvenica kb. 15 km hosszú, és 2 km széles, az egész város egy tengerpartnak mondható. Horvátország egyik legrégebbi tengerparti nyaralóhelyeként, Opatijával együtt, már a Monarchia idejében is igen kedvelt volt, az első crikvenicai szálloda 1891-ben épült. A település mára a gyógyüdülés egyik horvátországi zászlóshajójává vált. Lassan mélyülő, homokos medrű tengerpartja, számos gyermekszórakozási lehetősége az egyik legnépszerűbb családi üdülési helyszínné tették. A századelős hangulatú település pálmafás parti sétánya mentén szép parkok, kávéházak, és üzletek találhatóak. A sétány hangulatos esti séták kiváló színhelye lehet. Az aktív kikapcsolódást számos sportpálya segíti. Tengerpartja, és levegője kristálytiszta, ez a remek levegő is hozzásegítette Crikvenicát a virágzó gyógyturizmushoz.

Crikvenicával szinte egybeépült Selce, egy kis, kedves üdülőfalu, valamint a közelben található Dramalj, és Jadranovo települések is megtekintésre érdemesek. A némileg messzebb lévő kirándulási lehetőségekről szólva: nem több, mint 15 km-re található innen a Krk szigetre vezető híd, és a kb. 25 km-re lévő Senj üdülőtelepülést, és természetesen Opatiját is érdemes megnézni.

Akvárium:

Crikvenica akváriuma a városközpontban, 200 km²-nyi alapterületen helyezkedik el. 24 medencében több mint 100 Adriai, és kb. 50 trópusi halfajta található, a természetes élőhelyükre emlékeztető környezetben.

 

Novi Vinodolski:

Novi Vinodolski a Kvarner-öböl egyik legnépszerűbb üdülőhelye, mely az Adriai főút mentén fekszik Crikvenicától 9 km-re délre Zadar irányában. A széles Lisanj-öbölben enyhet adó fenyvesek árnyékában kiváló homokos strand várja a látógatókat, a századelős villák szegélyezte partmenti sétányon pedig igazán üdítő sétákat tehetünk. A gyalog is jól megközelíthető városi strand minden infrastruktúrával rendelkezik, így kisgyermekes családok számára is ideális terep. A kristálytiszta tengervizen kívül Novi vinodolskiban igen szépen gondozott zöldövezeti környezetet garantál nyaralásunkhoz, melyet a térség gazdag kulturális öröksége, számos szórakozási és sportlehetőség tesz még teljesebbé. A városkép meghatározó elemei a terméskő fedte mediterrán utcácskák, a tengerparti sétány és a századfordulós villák. A városka gasztronómiai kínálata alapvetően a tengermelléki konyha hagyományos, de kiválóan elkészített fogásait kínáló hangulatos konobákon (tavernákon) alapszik. Külön érdekesség, hogy Novi Vinodolski a központja az augusztusban megrendezendő nyári karneválnak, így ekkor utcai jelmezbálon is részvehetünk. Az ősfenyvesek övezte közeli Zagori nyaralótelep változatos sportolási lehetőségeket kínál, (pl. fedett és nyitott úszómedence), a gyönyörű Povile-öböl apró kavicsos strandján pedig a legkisebbek is önfeledten pancsolhatnak!

 

Senj:

Senj a Krk-sziget déli végével szemben, a szárazföldön található, Rijekától 70, Zadartól 150 kilométerre. A város Velebit kopár, tengerig terjeszkedő lejtőjén épült. A felette magasodó Vratnik-hegy (698 m) bástyaként védi a várost a szárazföld felől.
Horvátország egyik legrégebbi városa Senj. A Kr.e.IV. Században liburnok lakták a vidéket.  A várost Attila hadai bevették, a XIII. században pedig a tatárok pusztították. Senj, ekkor még Zengg néven harcban állt Velencével is, akikkel szemben függetlenségét évszázadokig sikerült megtartania. IV. Béla Zengg városát a Frangepán családnak adományozta. 1469-ben szabad királyi városi címet adott Senjnek Mátyás király. A város hőskora a XVI. század volt., ekkor a Balkán-félszigetet és Boszniát elfoglaló török seregek elől megkezdte az előrenyomulását a tengerpart felé. Sok boszniai keresett ekkor Senj városában menedéket. A menekülteket uszkókoknak nevezték, és a magyarországi hajdúkhoz hasonló szerepük volt. A féktelen, sokszor a kalózság határán álló uszkókok sokszor jelentettek veszélyt Velence számára. A velencei uralom alá tartozó szigeteket rendszerint megsarcoltatták. De Senj nemcsak katonai központ volt, hanem a tengerpart horvát népe függetlenségének egyik bástyája. A mai Senj főleg e harcos korszak emlékét őrzi. A törökök legyőzése után az uszkókok kezdtek kényelmetlenné válni az adriai hatalmak számára. 1615-ben a senji uralmukat felszámolták, hajóikat felégették.

A senji Ferenc püspököt is a mohácsi vész hősi halottai között tartják számon. 1660-tól 1852-ig Senj az esztergomi, illetve a kalocsai érsekséghez tartozott. Senjben született 1490-ben Jurisics Miklós (Nikola Jurišić), Kőszeg bárója és hős védője, akinek ma mellszobra áll a városban.
 

---

Senj legfontosabb látnivalói: a város felett magasodó hegyen áll a XVI. századi Nehaj-vár. A kikötői erőd maradványa a XIV. századi Sabac-torony, az 1489-ben épült Szentlélek-templom, a XVI. századi ferences kolostor - ma városháza, az 1779-ben épült városkapu 1779-ben épült, a főtér végén álló XIII. századi Frangepán-kastélya, az 1558-ban épített Szent Ferenc-templom megmaradt részei, az 1169-ben épült Szűz Mária (Sveta Marija) Székesegyház, az 1489-ben épült Szentlélek (Sv. Duh)-templom, a horvát írók parkja és a XV: században építetett, egykori Vukasovic-ház, ma Helytörténeti Múzeum. 

Jablanac:

Jablanac olyan helység, amely a festői szépségű Velebiti csatorna mélyen a szárazföldbe nyúló öblének a legmélyén fekszik és mintegy 150 lakosa van. A helység földrajzi fekvése miatt (Rab szigettel szemben) Jablanac egyben kompkikötő is. Ezért vendégei könnyen kirándulhatnak a Kvarneri öböl szigeteire valamint Pag szigetre. Jablanac mindkét oldalán öblök találhatók, amelyek alkalmasak kisebb jachtok kikötésére. A Zavratnica öböl, amely fjordra hasonlít különösen vonzó, mert itt a tenger mélyen behatol a szárazföldbe, a Velebit sziklái pedig meredeken emelkednek ki a tenger kék vizéből. Ez a vidék már a római korban is lakott volt, amiről a várfalak és bástyák maradványai tanúskodnak. Jablanac fekvése a Velebit lábánál jó kiindulóhelyet képez a hegymászáshoz és a hegy megismeréséhez. Található itt néhány szálloda is, de foglalhat szállást a magánszobákban és apartmanokban is.

Karlobag:

Gospićtól nyugatra a Pag-szigettel szemben Velebit-csatorna partján fekszik.

A római korban Vegium nevű település volt itt. A középkori Bag falu a Fortica-erőddel együtt 1525-ben egy török-spanyol tengeri csatában pusztult el, romjai a falu felett láthatók. 1579-ben II. Károly Habsburg főherceg építtette újjá a települést, így róla kapta mai nevét. A felette emelkedő dombon az 1712-ben épített kapucinus kolostor romjai láthatók. Borromeo Szent Károlynak szentelt plébániatemploma 1767-ben épült. A templom a II. világháborúban súlyosan megrongálódott, csak a harangtorony maradt épen. Fájdalmas Szűzanya kápolnája 1772-ben épült, barokk oltára van. 1910-ben 668, túlnyomóan horvát lakosa volt.  Ma 468 lakosa van.

Krk város(Krk sziget):

A 6000 lakosú Krk város az azonos nevű sziget központja. Strandjai sziklásak. A turizmusnak igen régi hagyománya van itt, már egy 1866-os képeslapon is hirdetik adottságait. A nyári szezonban rengeteg kiállítás, fesztivál, és koncert szórakoztatja az itt nyaralókat. Krk városa megőrizte középkorias jellegét, nem is találunk itt 100 évesnél fiatalabb épületet. Az óvárost 15. századi városfalak veszik körül, és hasonló korú városkapu nyitja. Szűk utcáiban, és sikátoraiban élvezhetjük a hamisíthatatlan középkori érzést. Krk főterén, a Vela Placán a 15. századi polgármesteri hivatalt tekinthetjük meg, és egy reneszánsz szökőkutat.

Baska(Krk sziget):

Baska talán a sziget legszebb városa. Egyik legnagyobb vonzerejét 30 homokos, és kavicsos strandja jelenti, melyek 2 km hosszan terülnek el. Legszebb strandja, mely egyben a világon egyik legszebb strand is, az 1800 m hosszú, kék zászlós, kavicsos-homokos Vela Plaza, azaz a Nagy Part. Baska szépsége mellett rendkívül izgalmas és színvonalas kikapcsolódást is nyújt: az óváros köré épült színvonalas nyaralólétesítmények, a tucatnyi turistaút a környéken, és a színvonalas sportolási és szórakozási lehetőségek csodás élményeket garantálnak. Baskában sok ősi műemlékben is gyönyörködhetünk: régi házakban, kolostorromban, és a Szt. Iván templomban. Baska arról is híres, hogy a város mellett találták meg a horvát nyelv legrégibb írásos emlékét, a baskai kőtáblát.

Vrbnik(Krk sziget):

Vrbnik egy kb. 950 lakosú jellegzetes, régi mediterrán falu, amely egy 48 méter magas sziklán fekszik - a sziget egyik leggyönyörűbb helyének számít. A városfalon belüli számos szép templomának köszönhetően spirituális központnak is számít. A sok kis étteremben autentikus horvát ízeket élvezhetünk, és fantasztikus horvát bort ihatunk - szinte minden étteremnek saját bora van. A város mellett több szőlőültetvény is fekszik, innen származik a híres, Horvátország szerte ismert, és számos díjat nyert Vrbnicka Zlahtina bor. Vrbnik a búvárok népszerű merülő helye is - csodálatos állatok és növények rejtőznek itt a mélyben.

Vrbnik legismertebb strandja a Zgribnica, a legközelebb található a városhoz. A strandot sziklák veszik körül, a víz kristálytiszta. Zuhanyzók, öltözők, és egy étterem van a strandon.

Vrbnikhez közel számos öböl fekszik, szépséges strandokkal, mint pl. a Potovosce, kiemelkedően szép, kavicsos, jól felszerelt strand. 6 km-re Vrbniktől északnyugatra egy szép, kis homokos strand is található, a Sv. Marko öbölben, Risika közelében.

Cres város(Cres sziget):

A Valun-öbölben dombokkal körülvett Cres város Cres sziget legnagyobb települése és egyben gazdasági- közigazgatási- és turisztikai központja.

 Nem mindig Cres volt Cres sziget központi települése. Amikor még Cres és Losinj egy sziget volt, akkor még az eredeti sziget központi települése Osor volt. Cres jelentősége akkor nőtt meg, amikor Osorbol ideköltöztették a püspöki- és a kormányzói székhelyet.

Cres óvárosát városfal vette körül, amelyet a XVI. században a velenceiek megerősítettek. Mára szinte csak a három városkapu maradt meg épségben. A kikötő mellett a régi városkaput találjuk. A kapun látható mélyedés helyén valaha velencei oroszlános címer volt.

Cres óvárosában találjuk a város védőszentjéről elnevezett Szent Izidor (Sv. Sidra) templomot. A XVI. századi Városházát avagy Loggiát érdemes még meglátogatni, ahol ma zöldség- és gyümölcspiac működik.

A Cres kikötője az Aci Marina Cres a Valun-öböl északnyugati oldalán található. Minden széltől jól védett, 450 kikötőhely, és 120 szárazföldi hely van.

Punta Kriza(Cres sziget):

Punta Kriza különleges mikroklímájú Cres sziget egyik legnépszerűbb nyaralóhelye Osor városka közvetlen közelében. A szigetre Krkön átautózva, onnan a Cres partjáig közlekedő rendszeres kompjáratokkal juthatunk el, Cres és Losinj között pedig közúti híd vezet. Punta Kriza mindössze 8o állandó lakost számlál, ezért csak szezonban nagyobb a forgalom, amikor hazai és külföldi turisták előszeretettel látogatják - főként eldugott, kavicsos és sziklás strandöblei miatt, melyek remek strandolást ígérnek! A helységet árnyas mediterrán fenyvesek övezik, így a nyugodt környezetben való fürdőzés-napozás után bőven akad enyhet adó árnyék is. Punta Kriza területén nem egy kiválóan felszerelt kemping is üzemel, közülük az «Eldorado» kimondottan a naturisták igényeire van felkészülve.

Mali losinj(Losinj sziget):

Mali Lošinj az észak-dalmáciai Lošinj sziget legnagyobb városa, mely a halászatilag rendkívül jelentős - és ezért az Adria legnagyobb sporthorgászati terepének számító - Auguszta-öbölben fekszik. Árnyas partmenti fenyvesei és kimondottan enyhe mikroklímája révén már a századelőn igen felkapott gyógyüdülőhelynek számított. A környék vizeinek legnagyobb kuriózumai a gyakorta felbukkanó delfincsapatok!

Veli losinj(Losinj sziget):

Pag város(Pag sziget):